2012/02/19

Az ügyvezetők jogállása és járulékai

A tájékoztatót Nágay Márta a MÜE elnökségének tagja, könyvvizsgáló és adószakértő készítette.

BT-ok és KFT-ék esetében az ügyvezetők jogállása megváltozott.

A korábbi években előfordult, hogy egy ügyvezető a saját cégében csak ügyvezető volt, nem vett ki bért, így semmilyen adót nem fizetett. Természetesen orvosi ellátást és nyugdíjat sem kapott, mivel nem volt biztosított, de ez nem volt fő szempont.

Ezt kívánta megakadályozni a törvény módosítása.

Ha valaki egyszerre tag és ügyvezető is a saját cégnél, akkor meg kell vizsgálni a jogviszonyát.

Tehát, ha valaki

-csak tag, de nem ügyvezető, vagy

-csak ügyvezető, de nem tag (külső ügyvezető) akkor rá nem vonatkozik a megváltozott státus.
Ha valaki a saját cégében ügyvezető, akkor kell megvizsgálni a társasági szerződést.

MUNKAVISZONYBAN ÜGYVEZETŐ


Ha a társasági szerződés szerint munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, akkor rá nem vonatkozik a megváltozott státus. Természetesen ekkor a munkaviszony alapján legalább a minimálbért megkapja és leadózza.

NEM MUNKAVISZONYBAN ÜGYVEZETŐ
Ha a saját cégében ügyvezető, (de a társasági szerződés szerint nem munkaviszonyban ügyvezető), akkor „
biztosított társas vállalkozó” státuszba kerül az ügyvezetés miatt.

Ez nem választható, a biztosított státusz tényét adatlapon jelenteni kell.
Ezt be kell jelenteni a 12T1041-ese lapon!

Az abev programot frissíteni kell, mert a régiekkel nem működik.

FŐÁLLÁSÚ TÁRSASVÁLLALKOZÓ VAGY MELLÉKÁLLÁSÚ TÁRSAS VÁLLALKOZÓ?
Ez után azt kell eldönteni, hogy „főállású” vagy „mellékállású” „társas vállalkozó-e”?
-Ha társasági szerződés szerint személyesen közreműködő tag, akkor

-„főállású társas vállalkozó” az egyéb jogviszonya (pl. személyesen közreműködő mérnök) alapján, és

-„mellékállású társas vállaklozó” az ügyvezetés miatt.

-.Ha
36 órás munkaviszonya van a saját cégénél, (vagy máshol pl. mérnök) akkor

-alkalmazott, a mérnöki munkájára tekintettel, de

-„mellékállású társas vállalkozó” az ügyvezetésre tekintettel.


Tehát akkor lehet mellékállású társas vállalkozó, ha munkaviszonyban vagy más okból már biztosított valahol, és a minimálbér után megfizeti a járulékokat.

A különbség, hogy  -mellékállású társas vállalkozó a járulékokat a tényleges fizetése – akár 0 ft- után fizeti meg.

-főállású a minimálbér után fizet, ha vesz fel fizetést, ha nem vesz fel.

MELLÉKÁLLÁSÚ TÁRSAS VÁLLALKOZÓ
Tehát mérnökként fizetést vesz fel és adózik (főállás munkaviszony vagy egyéb személyes közreműködés), de ügyvezetőként 0 ft-ot vesz fel, akkor ügyvezetőként nem adózik. (mellékállás)

Az ügyvezető nyilatkozik, hogy hol van biztosítva.
FŐÁLLÁSÚ TÁRSAS VÁLLALKOZÓ
Ha más címen nincs biztosítva, akkor automatikusan főállású társas vállalkozó az ügyvezetésre tekintettel a saját cégében.

Ha „főállású társas vállalkozó” ügyvezető, akkor a minimálbér után
három minimális járulékot fizet.

1-Szociális hozzájárulási adó minimálbér*112,5%*27%

 
2-Nyugdíjjárulék minimálbér * 100%*10%
3-EHO minimálbér * 150%*8.5%

ÖREGSÉGI NYUGDÍJAS TAG ÜGYVEZETŐ
Szoc. Hoz. nincs

10% Nyugdíjjárulék lesz, ha van tényleges kifizetés.

Eho nincs

KORENGEDMÉNYES NYUGDÍJAS TAG ÜGYVEZETŐ
Elveszíti korengedményes nyugdíját, ha 2010-2011-ben ment nyugdíjba. Ezért ne legyen ügyvezető.

Ha főállású  társas vállalkozó ügyvezető, a fenti járulékok azt jelentik, hogy ezeket mindenképpen be kell fizetni, ha vesz fel fizetést, ha nem vesz fel fizetést az ügyvezető, hiszen ezért lesz biztosított, a nyugdíjba beszámít, és TB kártyája is van. Ha nem vesz fel fizetést, akkor szja-t nem kell fizetnie, de az egyéni járulékokat igen. Tehát jobban jár, ha felveszi a minimálbért, vagy annak 150%-át, mert a járulékokat úgyis megfizeti.

Összefoglalva:

Ha egy db. cége van, akkor ott valamilyen jogcímen meg kell fizetni a minimális járulékot.

Ha több cége van, vagy máshol 36 órás alkalmazott, akkor egy helyen már fizetett, máshol még egyszer nem kell. De ezt igazolni kell.



Nincsenek megjegyzések: