A TMTE szeptember 9-i rendezvényén a KKV-k piacképességének értékelésekor megállapítottuk, hogy nem a pénz, a kezdeményező készség, vagy a kreativitás hiánya a vállalkozások legfőbb gondja, hanem a KKV-k számára barátságtalan vállalkozói környezet.
Kinek érdeke a KKV szektor helyzetbe hozása?
Az összes foglalkoztatott 80-90%-a a KKV szektorban dolgozik. (Megbízható statisztika nincs) Ők itthon adóznak, ha élni hagyják vállalkozásaikat.
A multik és sajnos a hazai nagyvállalkozók többsége is külföldön adózik.
Ameddig a multiknak adott hallgatólagos vagy valódi kedvezmények fennállnak és a KKV szektort a döntéshozók nem hozzák helyzetbe, az állami bevételek és kiadások egyensúlya törvényszerűen tovább romlik.
Az állam szerepe meghatározó a hazai KKV szektor bel és külföldi piacképességének erősítésében.
- Csökkentenie kell az üzleti szféra adminisztrációs kötelezettségeit
- Egyszerűsíteni kell az adórendszert
- Csökkenteni kell a foglalkoztatottság terheit
- A versenyhelyzetet támogatni és nem akadályoznia kell.
Tiszta átlátható pályázati lehetőségek megteremtése is segíthet ebben. Az Uniós szabályozás is megkerülhető a versenyhelyzet hiánya miatt.
A monopóliumok erőfölényének megtörésével, az energia szolgáltatók, a mobil és vezetékes telefon, internet szolgáltatás, vagy a bankok esetében is csökkennének a KKV megkülönböztetetten magas költségei.
Hogyan lehet versennyel csökkenteni a szolgáltatóknak fizetendő díjakat?
Pl.: a japán kormány kötelezte a mobil szolgáltatókat, hogy a telefonokat kártya függetlenül adják a vevőknek. A verseny miatt így csökkenő árak mellett válthatnak a fogyasztók szolgáltatót.
A versenyhelyzet hiánya miatt a bankok, a KKV-ékra indokolatlan többlet költségeket róhatnak.
Pl. adminisztrációs díjat, és + 2% jutalékot fizettetnek a normál banki költség mellett, a POS terminált használókkal, míg a nagyobb forgalmat bonyolító hipermarketekre ezek nem vonatkoznak.
Az önkormányzatok szerepe is meghatározó
- Városépítészeti koncepció kialakítása határozhatja meg, hogy kinek és merre fejlődjön egy település. Ne a beruházó határozza meg, hogy plázákat és toronyházakat, vagy vigalmi negyedet kell építeni minden főtérre.
- Kereskedelem fejlesztési koncepció létrehozása, hogy a kisvállalkozók esélyei nőhessenek.
Érdekünk, hogy plázák épüljenek minden faluközpontban és tönkremenjenek a kisvállalkozók?
A hazai termékeket gyártók és forgalmazók ritkán találhatók meg a bevásárlóközpontokban.
Számos európai városban pl. Bécsben a város peremére engedélyezték csak a bevásárló központokat, hogy életben tartsák a városi kiskereskedelmet és a vendéglátóipart. Mindezzel együtt megóvják belvárosuk tradicionális hangulatát.
Angliában a nagy bevásárló központok megépítése elleni érvként elfogadják, ha a területen megfelelő a kereskedelmi hálózat.
A pláza-lobbi további terjeszkedése a hazai gyártású termékek piacra kerülését, a kínálat itthon felmalmozott szellemiségét, sajátosságait, egyediségét száműzi.
Egy jellegzetes magyar feeling helyett, a világ nagyobb városaira jellemző multi tömegáru a külföldi turistákat nem fogja vásárlásra ösztönözni, vagy ha igen akkor nem magyar árut fognak venni, mert azok gyakorlatilag már nem találhatók meg.
A barátságtalan kisvállalkozói környezet miatt a kisebb boltok tömegesen bezárnak. Számtalan elhanyagolt üresen tátongó bolt van Budapest Szívében. A belföldi fizetőképes kereslet, tartósnak ígérkező hiánya sem ösztönzi a helyzet megváltozását.
A hazai gyártás így a bel és külföldi kereslet hiányában megszűnik!
Ez a kegyetlen következtetés azt jelenti, hogy egyrészt a jól képzett, tehetséges kreatív, másrészt a nagy tömegű alacsony iskolázottságú, főleg elmaradott régiókban élő, nőket foglalkoztató textilipari ágazat szűnik meg, tovább generálva a társadalmi konfliktusokat.
A felsorolt gondolatokat a Magyar Üzletasszonyok Egyesülete gyűjtötte össze.
Vállalkozóink a hazai mikró- és KKV szektorban érdekeltek és egyre kevésbé képesek alkalmazkodni a kiszámíthatatlan és mindinkább vállalhatatlan vállalkozói környezethez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése