2008. október 7-én a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban
A SzMM államtitkár asszony, Rauh Edit meghívása, lehetővé tette, hogy elmondhassuk, nem mint női munkavállalók vagy vállalkozók hanem, mint mikró és kisvállalkozók vagyunk rendkívül hátrányos helyzetben.
JAVASLATAINK
- A családi mikró és kisvállalkozások működésének ösztönzését javasoljuk.
- A családi mikró és kisvállalkozások létesítése, elterjedésének, működésének, támogatása, munkahelyteremtő és jövedelemtermelő képessége, növeli az öngondoskodás lehetőségét és csökkenti a szociális hálóra nehezedő nyomást.
- Pozitív diszkriminációval ezek külön kezelését tartjuk szükségesnek.
- Szerintünk a hátrányos helyzetűekre fordított állami szociális kiadások növelése helyett, növelni kell az emberek munka- és jövedelemszerző képességét. Ez a megoldás jobb esetben az állami bevételeket növeli, de semmiképpen nem csökkenti
- Nagyon egyszerű, átlátható adó és pénzügyi elszámolási rendszert javasolunk kialakítani, hogy egy átlag ember is képes legyen tisztességesen vállalkozni. Így ki lehet fehéríteni, a sokszor kényszerűségből, a fekete és szürke gazdaságban, teljes kiszolgáltatottságban megszerzett jövedelmeket.
INDOKAINK
- A kisvállalkozók nem tudják pótolni, a költségvetésben több okból is keletkező hiányt, akárhogyan adóztatják őket.
- A kicsiknek nincs lehetősége arra, hogy adóelkerülés céljából tevékenységük egy részét kiszervezzék pl. Ciprusra és kevesebb adót fizessenek be az államnak.
- Nem tudnak adómentességet, adókedvezményeket kilobbizni, mint a multik.
- Nem tudnak mindenféle hivatalok elvárásainak teljesítéséhez jogi, adó, és könyvelési szakértőket foglalkoztatni. Pl. A havi adatszolgáltatást a kisvállalkozók képtelenek maguknak elkészíteni és az adóhivatalnak elküldeni , ezért kénytelenek könyvelőt megbízni.
- Nem tudják döntéseik hatásait tervezni, az állandóan változó, átláthatatlan és bonyolult adózási rendszer miatt.
- A kisvállalkozások kis létszámmal működnek. A tényleges tevékenységet végzik és nincs arra apparátusuk, hogy a jogszabályi környezetváltozást követni tudják.
- A kicsiknek nincs lehetősége arra, hogy megfinanszírozzák a kiszámíthatatlan hivatali ügyintézés, az előre nem közölt elvárások és az egyoldalúan érvényes határidők miatti idő-és az ebből származó üzleti veszteséget. Nem fordíthatnak több időt az ügyintézésre, mint magára vállalkozás tényleges céljának megfelelő munkára. Időhiány és megélhetési okok miatt nem tudják halasztani döntéseiket.
- A gazdasági társaságokra vonatkozó törvények ugyanazok, a 100 milliókat mozgató nagy és a mikróvállalkozásokra is. Külön kategóriába kell tenni a kicsiket.
- A mikró-és kisvállalkozásoknak, olyan költségeket kell vállalniuk, amelyek elvonják a vállalkozásban elérhető jövedelmet, vagy hatósági megtorlással kell szembe néznünk.
A családi kisvállalkozások munka lehetőséget biztosíthatnak
- a családtagoknak, a fogyatékkal segélyen élőknek,
- s mindazoknak, akik a munkaerő piacon hátrányos helyzetben vannak,
- a középkorú elhelyezkedni nem tudó nőknek, kismamáknak,
- a megélhetési gondokkal küszködő nyugdíjasnak.
A kicsik pozitív diszkriminációja jobb, mint a nagy cégeknek nyújtott átláthatatlan adókedvezmények.
Az adórendszert úgy kell egyszerűsíteni, hogy egy vállalkozó szakértő nélkül is képes legyen saját magának és az adóhatóságnak is kiszámítani az adóját.
Az olcsóbb működtetési költségek, a vállalkozó tevékenységének eredményesebb működését teszik lehetővé.
Vállalkozó tagjaink további megállapításai:
Az utóbbi idő közleményeivel ellentétben nem igaz, hogy csökkent a vállalkozások adminisztrációs terhe. Pl. : bizonyítja ezt a havi elektronikus és a Nyenyi adatszolgáltatási kötelezettség is. Előbbit havonta az adóhivatalhoz kell elküldeni, ami teljes egészében tartalmazza a Nyenyi adatszolgáltatás adatait. Ez utóbbit a tárgy évet követően kell teljesíteni.
A kisvállalkozások sokkal kisebb bevétellel, tőkével rendelkeznek, mint a nagyobbak, vagy a külföldi tulajdonú cégek, ezáltal sokkal nehezebben tudják az adókat, járulékokat kigazdálkodni, vagy tartalékot képezni átmeneti nehézségeik áthidalására.
Az adóemelések azokat a vállalkozásokat sújtják, akik tevékenységüket legálisan végzik, akik eddig is adóztak.
Az adóztatásba be kellene vonni a feketén vállalkozókat , ill. azokat is, akik árbevételüket eltitkolják.
Olyan szabályozásra kellene törekedni, amely lehetővé teszi mind több tisztességesen adózó vállalkozás működését, és nem azt eredményezi, hogy még magasabb legyen az illegalitás aránya.
Ne kevesen fizessünk többet, hanem többen fizessünk kevesebbet!
A jelenlegi gazdasági környezet kedvezőtlen, a Magyarországon ipari termelést végző cégeknek. Kivonulásuk már megkezdődött, de még nem fejeződött be. A magyarországi termelésük megszüntetése, a kisvállalkozásokat, mint alvállalkozókat is érinti. Nemcsak a cég alkalmazottai veszítik el munkahelyüket, de sok kisvállalkozás is csődhelyzetbe kerülhet, hiszen lecsökkennek ill. megszűnnek megrendeléseik.
Ha a kisvállalkozások a rájuk nehezedő adó és járulék terhek, illetve megrendelés megszűnése, vagy a körbetartozásos fizetési nehézségek miatt tönkremennek, ezzel növelik a munkanélküliek számát. Ezáltal viszont nemcsak az állami adóbevételek fognak csökkenni, hanem még kiadást is generálnak munkanélküli segély formájában.
Érdemes lenne megvizsgálni, hogy amióta az osztalék után magasabb az adóteher, amióta 14 % EHO is terheli, mennyivel csökkent a felvett osztalékok összege és ezáltal a költségvetés bevétele. Biztos vagyok benne, a csökkenés mérhető.
Az évtizedek óta túladóztatott és agyonszabályozott gazdasági környezetben többnyire adóelkerüléssel lehet boldogulni. Az egyszerűsített adózási szabályozással ösztönözni lehet a legális vállalkozóvá válást.
A vállalkozók közötti kooperációt csak a legálisan működő vállalkozások tudják kihasználni.
A számítógépes együttműködésben rejlő értéktermelő lehetőségeket, a valóságos adatokkal lehet optimalizálni, kihasználni.
Leginkább a kisvállalkozások átlátható, összehangolható kooperációját akadályozza a szürke és fekete gazdaság.
A mikró és kis- vállalkozások fejlesztéséhez szükséges hitelfelvételt a szürkén és feketén gazdálkodás kényszere teljesen ellehetetleníti. Nem véletlen, hogy alig veszik igénybe a kínálkozó hitelfelvételi lehetőségeket.
Budapest, 2008. október 7.
Kamarás Györgyi
Magyar Üzletasszonyok Egyesülete
mue@merci.tm.hu
(30 280 3846)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése