Nemek közötti egyenlőség: az uniós fellépés ösztönzi a folyamatos javulást
Kulcsszavak: 2014, egyenlőség, EU
Az Európai Bizottság 2013-ban is folytatta a nők és férfiak közötti
egyenlőség javítására irányuló tevékenységét: a nemek közötti
szakadék áthidalását célzó lépéseket hajtott végre többek között
a foglalkoztatás, a bérek és a nyugdíjak terén, változatlanul
szembeszállt az erőszakkal és előmozdította az egyenlőség
érvényesülését a döntéshozatalban. Az erőfeszítések nem voltak
hiábavalóak: kézzelfogható előrelépés történt például a nemek
közötti bérszakadék kezelése terén a fizetések átláthatóságának
javítását célzó bizottsági kezdeményezésnek köszönhetően
(IP/14/222), valamint sikerült növelni a nők jelenlétét a vállalati vezetőtestületekben.
Továbbra is kihívásokkal állunk szemben: a jelenlegi ütemben haladva a nők
foglalkoztatottságára vonatkozó 75%-os uniós célkitűzés teljesítéséhez
csaknem 30 évre, az egyenlő díjazás gyakorlati megvalósításához 70 évre,
a nemzeti parlamentek nemi szempontból kiegyensúlyozott összetételének –
azaz mindkét nem legalább 40%-os képviseletének – eléréséhez pedig 20 évre
lesz szükség.
„Európa 1957 óta kiáll a nemek közötti egyenlőség mellett – ez az elv az
Európai Unió genetikai kódjának része. Ezen még a gazdasági válság
sem változtatott” – jelentette ki Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért
felelős biztos. „Nekünk, európaiaknak a nemek közötti egyenlőség nem
választás kérdése és nem luxus, hanem megkerülhetetlen kötelesség.
Büszkék lehetünk arra, amit Európa az elmúlt évek során elért. Meggyőződésem,
hogy közösen képesek vagyunk felszámolni a megmaradt különbségeket a bérek,
a foglalkoztatás és a döntéshozói tisztségek terén.”
Az uniós fellépés felgyorsítja a nemek közötti egyenlőség felé tett lépéseket
A nők foglalkoztatási rátájának növelése: a nők foglalkoztatási
rátája az EU-ban a 2002-es 58%-ról mára 63%-ra emelkedett.
Ehhez nagy mértékben hozzájárult az uniós finanszírozás:
a 2007–2013 közötti támogatási időszakban a strukturális alapokból
a becslések szerint 3,2 milliárd EUR-t különítettek el a gyermekgondozási
létesítményekbe történő beruházásokra és a nők munkaerő-piaci
részvételének előmozdítására, ami jelentős ösztönzőnek bizonyult.
Az Európa-szerte 16,4%-on stagnáló bérszakadék csökkentése:
az Európai Bizottság fokozta figyelemfelkeltő tevékenységét a fennálló
bérszakadék tudatosítása céljából, kijelölte az Egyenlő Díjazás Európai
A Bizottság 2014 márciusában újabb lendületet adott az előrelépésnek,
amikor azt javasolta a tagállamoknak, hogy javítsák a fizetések
átláthatóságát, ezzel hozzájárulva a nemek közötti bérszakadék
Az üvegplafon áttörése: az arról szóló bizottsági irányelvjavaslat,
hogy 2020-ra a vezetőtestületek nem ügyvezető igazgatói pozícióban
dolgozó tagjai között 40%-ra emeljék a nők arányát.
Gyermekgondozás: 2007 óta jelentősen megnőtt a formális
gyermekgondozási létesítményekben gondozott gyermekek
aránya: a háromévesnél fiatalabb gyermekek tekintetében a
2007-es 26%-ról 2011-re 30%-ra, a háromévesnél idősebb, de
még nem iskolaköteles korú gyermekek tekintetében pedig
81%-ről
fogadott el a gyermekgondozási szolgáltatások biztosításáról
szóló barcelonai célkitűzések megvalósításáról.
Milyen kihívásokkal kell még szembenézni?
Annak ellenére, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 60%-a nő,
a nők órabére továbbra is 16%-kal elmarad a férfiakétól.
Ezen túlmenően a nők gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben
(32%, míg a férfiaknak csupán 8,2%-a dolgozik részmunkaidőben), és
nagyobb eséllyel szakítják meg pályafutásukat azért, hogy másokat gondozzanak.Következésképpen a nyugdíjak vonatkozásában 39% a
nemek közötti különbség. Az özvegyek és az egyedülálló szülők –
elsősorban az anyák – különösen kiszolgáltatott csoportot jelentenek;
az egyedülálló szülők több mint egyharmada nem rendelkezik
elegendő jövedelemmel.
Bár a nők foglalkoztatási rátája javult, jelenleg még mindig csak 63%
szemben a férfiak 75%-os arányával.Ez főként a gazdasági válságnak
tudható be, amely a férfiak foglalkoztatási helyzetének romlásával járt.
Változatlanul a nőkre hárul a háztartásban és a családon belül végzett
nem fizetett munka oroszlánrésze. A nők átlagosan heti 26 órát
fordítanak gondozási és háztartási tevékenységekre, míg a férfiakat
tekintve ez az idő 9 óra.
A nők esetében továbbra is kevésbé jellemző, hogy vezető pozíciókat
töltenének be. A női tagok aránya a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok
igazgatótanácsaiban átlagosan 17,8%, az ügyvezető igazgatók között
2,8%, a kormányokban dolgozó miniszterek között 27%, a nemzeti
parlamentekben pedig 27%.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által végzett, 42 000 nővel készített
interjún alapuló, első uniós szintű felmérés a nők elleni erőszakról arról
tanúskodik, hogy 15 éves kora után minden harmadik nőt (33%) ért testi
és/vagy szexuális erőszak.
Háttér-információk
A ma közzétett jelentés átfogó képet fest az elmúlt év fő uniós szakpolitikáiról
és jogi fejleményeiről a nemek közötti egyenlőség terén, továbbá konkrét
példákat mutat be a tagállami szakpolitikákra és intézkedésekre.A jelentés a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó bizottsági stratégia által kijelölt alábbi öt prioritás köré épül: egyenlő mértékű gazdasági függetlenség; egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazás; egyenlőség a döntéshozatalban; méltóság, integritás és a nemi alapú erőszak felszámolása; nemek közötti egyenlőség a külső tevékenységekben és a horizontális kérdésekben.
Forrás: Európai Bizottság
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése