Megfelelő finanszírozás és likviditás nélkül egyetlen vállalkozás sem képes működni, beruházni vagy növekedni, ezért a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés valóban a kkv-k növekedésének egyik legfontosabb eszköze. A Bizottság által 2012 júliusában kezdeményezett nyilvános konzultáció szerint Európában a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés hiánya akadályozza leginkább a növekedést és a vállalkozásokat. A kkv-k jellemzően bankhiteleket vesznek igénybe, következésképpen a jelenleg a válság következtében korlátozott banki hitelezés aránytalanul sújtja a kis- és középvállalkozásokat.
Mindemellett a vállalkozóknak a vállalkozásuk korai szakaszában különösen nagy nehézséget jelent a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás. 2011 decemberében az Európai Bizottság a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására vonatkozó cselekvési tervet, továbbá a kockázatitőke-alapokról és a szociális vállalkozási alapokról szóló javaslatokat terjesztett elő. A pénzügyi eszközök piacáról szóló irányelvben és a tőkekövetelményekről szóló irányelvről 32 folytatott záró tárgyalások során is külön figyelmet szenteltek a kkv-knak. Ugyanakkor mind európai, mind nemzeti szinten még több erőfeszítésre van szükség a piaci hiányosságok leküzdése érdekében, beleértve a kkv-knek való banki hitelezés alternatíváinak feltérképezését, hogy ki lehessen egészíteni a rendelkezésükre álló korlátozott mértékű magánszektorbeli finanszírozási lehetőségeket, és könnyebben hozzáférhetőek legyenek a finanszírozási lehetőségekre vonatkozó információk.
Az induló projektek színvonalát és pénzügyi megtérülését is fontos javítani. Többek között az új technológiák tesztelésének, bemutatásának és kísérleti bevezetésének pénzügyi támogatása, a kockázatitőke-befektetések, az informális befektetések, az üzleti inkubátorok és a nagy lehetőségekkel kecsegtető kkv-knek való hitelezés elősegítése olyan terület, amelyen lehetőség van fellépésre. A vállalkozóknak forrásokra van szükségük a kutatás és fejlesztés kereskedelmi hasznosításához, valamint az innovatív üzleti modellek teszteléséhez. E területek támogatására a Bizottság a leendő, a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) és a „Horizont 2020” keretprogram keretében tesz javaslatot, amelyeket megerősít az európai strukturális alapokból
.
A szociális gazdaság szereplői és a szociális vállalkozások a befogadó munkahelyteremtés és a szociális innováció fontos mozgatórugói. Hasonló problémákkal szembesülnek, mint a legtöbb kkv, ugyanakkor a finanszírozáshoz való hozzáférés során további nehézségekkel kerülhetnek szembe, amelyekkel a Bizottság a jövőbeni társadalmi változás és innováció programban, valamint a strukturális alapokról szóló rendeletekben foglalkozott.Egy sikeres vállalkozói ökoszisztéma fontos elemét alkotják a korai szakaszban szerepet játszó különféle befektetők (kockázatitőke-befektetők és informális befektetők), amelyek indulótőkét biztosítanak, és először befektetnek a saját tőkébe. Ezek a befektetők kiterjedt partneri hálózatot vesznek igénybe, továbbá értékes tudással és támogatással szolgálnak az intelligens kockázati tőke piacával és fejlődésével kapcsolatban. Ezek a beruházások adókedvezményekkel is ösztönözhetők.
A Bizottság 2008-ban létrehozta a több mint 600 fogadó szervezetből álló Enterprise Europe Network (európai vállalkozói hálózat) partnerséget, amelynek egyik feladata, hogy ellássa a vállalkozásokat és a leendő vállalkozókat a szükséges tájékoztatással az európai uniós támogatásokról és finanszírozásról. Az uniós támogatásokról szóló jobb tájékoztatás továbbra is jelentős kérés az üzleti szféra részéről. A Bizottság az érdekeltek bevonásával azon munkálkodik, hogy megerősítse a hálózatot, hogy az aktívabb és hatékonyabb legyen.
A Bizottság a következő lépéseket fogja tenni:
• olyan programokat finanszíroz, amelyek célja az európai mikrofinanszírozási piac fejlesztése olyan kezdeményezések révén, mint a Progress mikrofinanszírozási eszköz és az európai mikrofinanszírozási intézményeket támogató közös program (JASMINE program), valamint az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap révén mikrofinanszírozási forrásokat bocsát a tagállamok és a régiók rendelkezésére,
• a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID-irányelv) felülvizsgálatának keretében a kkv-k által kibocsátott részvények és kötvények kereskedelmére szakosodott fórumok (a „kkv-k növekedési piacai”) uniós rendszerének kialakításával megkönnyíti a kkv-k tőkepiachoz való közvetlen hozzáférését.
A tagállamokat felkéri a következőkre:
• mérjék fel, hogy szükség van-e a jelenlegi nemzeti pénzügyi jogszabályok módosítására abból a célból, hogy általában megkönnyítsék a kezdő vállalkozások és a kkv-k finanszírozásának új, alternatív formáinak, különösen a közösségi finanszírozási (crowd funding) platformoknak a kialakítását, továbbá vegyék fontolóra, hogy kell-e egyszerűsíteni az adózási jogszabályokat az alternatív pénzügyi piacok, például az informális üzleti befektetések továbbfejlődésének ösztönzése érdekében,
• vegyék igénybe a strukturális alapok erőforrásait arra, hogy mikrofinanszírozási támogatási rendszereket hozzanak létre az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) megfelelő beruházási prioritásainak keretében,
• szintén a pénzügyi eszközök révén aknázzák ki teljes mértékben az EMVA-ban rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy hozzáférést biztosítsanak a finanszírozási forrásokhoz a vállalkozók, különösen a korai szakaszban lévő mezőgazdasági vállalkozások (például a fiatal gazdálkodók) számára és általában véve vidéken.
Forrás: Európai Bizottság
Mindemellett a vállalkozóknak a vállalkozásuk korai szakaszában különösen nagy nehézséget jelent a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás. 2011 decemberében az Európai Bizottság a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására vonatkozó cselekvési tervet, továbbá a kockázatitőke-alapokról és a szociális vállalkozási alapokról szóló javaslatokat terjesztett elő. A pénzügyi eszközök piacáról szóló irányelvben és a tőkekövetelményekről szóló irányelvről 32 folytatott záró tárgyalások során is külön figyelmet szenteltek a kkv-knak. Ugyanakkor mind európai, mind nemzeti szinten még több erőfeszítésre van szükség a piaci hiányosságok leküzdése érdekében, beleértve a kkv-knek való banki hitelezés alternatíváinak feltérképezését, hogy ki lehessen egészíteni a rendelkezésükre álló korlátozott mértékű magánszektorbeli finanszírozási lehetőségeket, és könnyebben hozzáférhetőek legyenek a finanszírozási lehetőségekre vonatkozó információk.
Az induló projektek színvonalát és pénzügyi megtérülését is fontos javítani. Többek között az új technológiák tesztelésének, bemutatásának és kísérleti bevezetésének pénzügyi támogatása, a kockázatitőke-befektetések, az informális befektetések, az üzleti inkubátorok és a nagy lehetőségekkel kecsegtető kkv-knek való hitelezés elősegítése olyan terület, amelyen lehetőség van fellépésre. A vállalkozóknak forrásokra van szükségük a kutatás és fejlesztés kereskedelmi hasznosításához, valamint az innovatív üzleti modellek teszteléséhez. E területek támogatására a Bizottság a leendő, a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) és a „Horizont 2020” keretprogram keretében tesz javaslatot, amelyeket megerősít az európai strukturális alapokból
.
A szociális gazdaság szereplői és a szociális vállalkozások a befogadó munkahelyteremtés és a szociális innováció fontos mozgatórugói. Hasonló problémákkal szembesülnek, mint a legtöbb kkv, ugyanakkor a finanszírozáshoz való hozzáférés során további nehézségekkel kerülhetnek szembe, amelyekkel a Bizottság a jövőbeni társadalmi változás és innováció programban, valamint a strukturális alapokról szóló rendeletekben foglalkozott.Egy sikeres vállalkozói ökoszisztéma fontos elemét alkotják a korai szakaszban szerepet játszó különféle befektetők (kockázatitőke-befektetők és informális befektetők), amelyek indulótőkét biztosítanak, és először befektetnek a saját tőkébe. Ezek a befektetők kiterjedt partneri hálózatot vesznek igénybe, továbbá értékes tudással és támogatással szolgálnak az intelligens kockázati tőke piacával és fejlődésével kapcsolatban. Ezek a beruházások adókedvezményekkel is ösztönözhetők.
A Bizottság 2008-ban létrehozta a több mint 600 fogadó szervezetből álló Enterprise Europe Network (európai vállalkozói hálózat) partnerséget, amelynek egyik feladata, hogy ellássa a vállalkozásokat és a leendő vállalkozókat a szükséges tájékoztatással az európai uniós támogatásokról és finanszírozásról. Az uniós támogatásokról szóló jobb tájékoztatás továbbra is jelentős kérés az üzleti szféra részéről. A Bizottság az érdekeltek bevonásával azon munkálkodik, hogy megerősítse a hálózatot, hogy az aktívabb és hatékonyabb legyen.
A Bizottság a következő lépéseket fogja tenni:
• olyan programokat finanszíroz, amelyek célja az európai mikrofinanszírozási piac fejlesztése olyan kezdeményezések révén, mint a Progress mikrofinanszírozási eszköz és az európai mikrofinanszírozási intézményeket támogató közös program (JASMINE program), valamint az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap révén mikrofinanszírozási forrásokat bocsát a tagállamok és a régiók rendelkezésére,
• a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID-irányelv) felülvizsgálatának keretében a kkv-k által kibocsátott részvények és kötvények kereskedelmére szakosodott fórumok (a „kkv-k növekedési piacai”) uniós rendszerének kialakításával megkönnyíti a kkv-k tőkepiachoz való közvetlen hozzáférését.
A tagállamokat felkéri a következőkre:
• mérjék fel, hogy szükség van-e a jelenlegi nemzeti pénzügyi jogszabályok módosítására abból a célból, hogy általában megkönnyítsék a kezdő vállalkozások és a kkv-k finanszírozásának új, alternatív formáinak, különösen a közösségi finanszírozási (crowd funding) platformoknak a kialakítását, továbbá vegyék fontolóra, hogy kell-e egyszerűsíteni az adózási jogszabályokat az alternatív pénzügyi piacok, például az informális üzleti befektetések továbbfejlődésének ösztönzése érdekében,
• vegyék igénybe a strukturális alapok erőforrásait arra, hogy mikrofinanszírozási támogatási rendszereket hozzanak létre az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) megfelelő beruházási prioritásainak keretében,
• szintén a pénzügyi eszközök révén aknázzák ki teljes mértékben az EMVA-ban rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy hozzáférést biztosítsanak a finanszírozási forrásokhoz a vállalkozók, különösen a korai szakaszban lévő mezőgazdasági vállalkozások (például a fiatal gazdálkodók) számára és általában véve vidéken.
Forrás: Európai Bizottság
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése